Agora program: tudásmenedzsment az egyetemi könyvtárban

Miró Kiss Ida 2006. (Megjelent az ITTK 2006. augusztusi Infinit Hírlevelében.)

VERSENY A FELSŐOKTATÁSBAN

Az új idők új szelei Dél-Amerikából is fújnak, mégpedig nem csak a teniszben vagy a salsatanfolyamokon. A jelentős részben privát felsőoktatásban a verseny kikényszeríti, hogy az egyetemek rendszeres időközönként „végigszenvedjék” az akreditációs folyamatok, átvilágítások keserveit, és egyre színvonalasabb ajánlatokkal vonzzák magukhoz a demográfiai okokból növekvő számú hallgatókat.

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉLLOVASA CHILE

A latin-amerikai kontinensen az információs társadalom fejlődését tekintve Chile viszi a prímet, az internet penetrációs mutatók meghaladják a magyarországiakat. Ám a fejlődés messze túlmutat a technikai hozzáférésen. A fejlesztési, esélyegyenlőségi és az oktatási politikákban is előkelő helye van az információs és tudástársadalom fejlesztésének.

Az ügy jelentőségével kapcsolatban a különböző pártok és kormányok között a kezdetek óta egyetértés van. A diktatúra évei alatt a piac felszabadítását célzó törvények megalkotására helyezték a hangsúlyt, a demokratikus kormányok pedig a hozzáférési esélyek növelését tartották szem előtt. Lagos elnök 2000-es milleniumi beszédének a címe Digitális offenzíva volt. Michelle Bachelet jelenlegi elnök sem mulasztotta el megemlíteni a témát a beiktatását követő századik napon tartott beszédében, idén júniusban. (Talán a diákmegmozdulások ihletésére, melyek túlnyomórészt az Interneten szerveződtek.)

Az Oktatási Minisztérium által irányított MECESUP 2 program arra szolgál, hogy a tudástársadalom századának nevezett XXI. század kihívásaira, az általa indukált változásokra felkészítse a felsőoktatást, és végeredményben a tudás alapú gazdaságba átvezesse a társadalmat.

AZ EGYETEMEKÉ A FŐSZEREP

A szolgáltatásban, tartalomfejlesztésben és a digitális írástudás terjesztésében az egyetemek kapták a főszerepet. Az első egyetemi hálózatot, a Reuna-t (Red Universitaria Nacional) 1991-ben hozták létre. Nonprofit vállalatként működött, 1996-ra a Reuna lett az ország legnagyobb internetszolgáltatója. 1997-ben a vállalatot 95%-ban eladták a CTC Internet Rt-nek, azért, hogy az akadémiai szférára koncentrálhassanak. Így jött létre 1998-ban a Reuna2, amely egész Latin-Amerika legnagyobb sávszélességű, leggyorsabb hálózata.

Az infokommunikációs eszközök felhasználásának éllovasai a santiagoi Chilei Egyetem, az ország legtekintélyesebb intézménye, valamint a Valparaisoi Pápai Katolikus Egyetem, amelynek Könyvtári Rendszere az egész latin-amerikai földrészen mintául szolgál az egyetemi könyvtáraknak.

AGORA PROGRAM

A fejlesztést 1995-ben kezdték meg, a főkönyvtáros, Atilio Bustos, valamint az egyetem egyik pszichológia tanára, Dr. Luis Ahumada Figueroa lahumada@ucv.cl vezetésével. Ötéves szakaszokra bontva tervezték meg az integrált könyvtári fejlesztést, melynek során figyelembe vették az információ- és tudásmenedzsment, a szervezetszociológia, oktatáspszichológia és az ergonómia szempontjait is.

Az első etapban, 1995-től dinamikusan növekedni kezdett az olvasók és a könyvtári egységek száma, ugyanakkor a papír-alapú beszerzéseké ugyanolyan arányban csökkent, mint ahogyan a digitalizált állomány növekedett. 1996-tól, a virtuális könyvtár megalapításától kezdve 2000-ig csaknem felére csökkent az előfizetett papír-alapú folyóiratok száma (668-ról 385-re), ugyanakkor 6495-ről 9712-re nőtt a könyvtárban hozzáférhető elektronikus folyóiratok száma. A könyvtári rendszert részben decentralizálták, a nagy karok könyvtárait megerősítették, a kisebb, specializált könyvtárak számát csökkentették. Jelenleg a fejlesztés harmadik etapjában járnak.

A PUCV könyvtárosai imigyen fogalmazzák meg a Könyvtári Rendszer 2005-2010-es Stratégiai Tervében újabb feladataikat: lehetővé tenni az egyetemi közösség termékeny találkozását az emberiség által létrehozott tudással, elősegíteni az információkhoz való hozzáférés és az információ felhasználásához szükséges készségek kifejlesztését azokban, akik ezt igénylik, továbbá olyan virtuális és valóságos tereket hozni létre, amelyek optimális feltételeket nyújtanak a tanuláshoz.

AZ EGYÉN MINT TUDÁSHORDOZÓ

Megújított küldetésnyilatkozatukban leszögezik: az elmúlt évtizedben felismertük az Internet jelentőségét. Ma arra kell ráébrednünk, hogy a tudás jelentős részét személyek hordozzák, anélkül, hogy tudásuk feltétlenül dokumentumokban is megtestesülne. Ha a könyvtáros nem csupán raktári adminisztrátornak tekinti önmagát, hanem a tudás átadás és -generálás aktív résztvevőjének, akkor ezt a jelenséget nem hagyhatja figyelmen kívül. Ezért rendszeresen szerveznek személyes találkozókat jelentős kutatókkal, tanárokkal a könyvtárban.

AZ IGAZI TUDÁS

A tudás elsajátításának teljes folyamatában az egyetemi könyvtár szerepe felfogásuk szerint több, mint a kötelező olvasmányok kellő számú példányban való biztosítása. Az igazi tudáshoz az intellektuális gazdagodás is hozzátartozik. Bustos és Ahumada víziójában értelmiségiek nevelése áll a középpontban, és ebben a folyamatban az elhivatott és felkészült könyvtárosok is fontos szerepet játszanak. Mindemellett az intelligens könyvtár nem csak a technikai lehetőségeket használja ki maradéktalanul, de mint intézmény, képes a folyamatos önreflexióra, tanuló szervezetként funkcionál.

A vízió legmeglepőbb eleme a „játékos könyvtár”, a „Biblioteca lúdica”. Az egyetemi könyvtár használói a tudással való találkozást ne csak haszonelvűen éljék meg, hanem annak belső értékéért is. Élvezzék a tanulás, a kutatás folyamatát, kapjon teret spontán kíváncsiságuk, érdeklődésük is. Szokatlan fogalom a „kellemes könyvtár” is, amelynek kialakítása szintén a 2005-2010-es harmadik fejlesztési szakasz feladata. A PUCV könyvtárosai arra törekszenek, hogy az intézmény kedvet ébresszen a reális és virtuális tereiben való tartózkodásra. A könyvtárhasználat folyamatainak átvilágítását követően megszüntetik a tapasztalt akadályokat.

A FEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN

A könyvtárfejlesztést pályázatok segítségével finanszírozzák, és szorosan együttműködnek a rektorátus tanulmányi osztályával. Az imigyen átalakult könyvtár szintén átalakult könyvtárosai igényt tartanak arra is, hogy részt vegyenek az információs politikák kidolgozásában.

A könyvtár fizikai terében véghezvitt változtatások során a már említett összevonások és decentralizálás mellett más újdonságokat is bevezettek. Valamennyi kari könyvtárban kialakítottak 3-6 fő befogadására alkalmas kabineteket, a diákok kiscsoportos önálló tanulásának elősegítésére, melyekben hagyományos táblák és asztalok találhatók. Ez a lehetőség nagyon népszerű a diákok között, jóelőre le kell foglalni a kis szobákat. A legnagyobb karok 6-12 fős videotékáiban egyénileg és csoportosan lehet videókat és DVD-ket használni a tanuláshoz.

A négy legnagyobb karon 12 fő befogadására alkalmas zeneszobákat is kialakítottak azoknak, akik zenehallgatás közben szeretnek tanulni, vagy egyszerűen csak zenét szeretnének (fejhallgatón) hallgatni. A klasszikus és népzene mellett popzene is található a gyűjteményben.

A könyveket valamennyi, az egyetemhez tartozó könyvtárból az egyetemi intraneten előre meg lehet rendelni, és a helyi könyvtárban átvenni. A kiolvasott könyveket a könyvtári nyitvatartástól függetlenül folyamatosan el lehet helyezni a valamennyi karon megtalálható, e célra kialakított dobozokban.

CYBERTESIS

A virtuális tér elektronikus gyűjteményeiben természetesen megtalálhatók az alaptantárgyak, mind a 46 szak, a posztgraduális és doktori képzések kötelező olvasmányai. A PUCV könyvtári filozófiájának megfelelően ugyanezen képzések során előállított új, vagy újszerű tudás termékeit, a szakdolgozatokat és doktori disszertációkat is gyűjtik és közreadják.

A Cybertesis programot a Montreali Egyetem, a Lyon2 Egyetem és a PUCV kezdeményezte, jelenleg hat chilei, nyolc más latin-amerikai, nyolc USA-beli, és hat katalán egyetem vesz részt benne az alapítókon kívül. A Cybertesis adatbázisában jól kereshetően indexálva megtalálhatók a résztvevő egyetemeken keletkezett dolgozatok, melyek belső értékük mellett az adott egyetem oktatási színvonalát is jelzik és összehasonlíthatóvá teszik a nemzetközi szakmai közösség számára.

A szokásos adatbázisok mellett (például First Search, British Library) a PUCV virtuális könyvtárában megtalálható a Scielo nevű regionális latin-amerikai adatbázis, melyet a résztvevő államok finanszíroznak. A Scielo fenntartásában aktív szerepet játszik a PUCV könyvtári rendszere, saját hozzájárulásuk a könyvtár „koronaékszere”, büszkesége, az Electronic Journal of Biotechnology.

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRI INTERFÉSZ

A virtuális könyvtár kezelő felülete a Biblioteca Ágora, mely az oktatáshoz szükséges tananyagokhoz nyújt kényelmes hozzáférést. A dokumentumok szakok és tantárgyak szerint vannak mappákba rendezve. A tanárok rugalmasan állíthatják össze az egyes szakok, tanulócsoportok aktuális tansegédleteit saját didaktikai felfogásuknak megfelelően.

A diákokat kereső motor segíti a saját aktuális tanulnivalójuk kilistázásában, online adhatják be a dolgozataikat, és teszteket tölthetnek ki, tehát a fizikai jelenlét és a távoktatás-távtanulás tetszés szerint kombinálható. A tanárok részére a Barcelonai Egyetemmel együttműködve hipertextuális segédkönyvet dolgoztak ki, a didaktikai-módszertani innováció elősegítésére. A lineárisan is olvasható dokumentum első részében az infokommunikációs eszközök egyetemi oktatásban játszott szerepének elméleti kereteit szintetizálják. A második részben lépésről lépésre bemutatják, miként lehet felépíteni a hipertextuális tananyagot, és irányítani a tanulást a virtuális térben.

TANULÓ SZERVEZET

A tanárokat segíti a havonta megjelenő Boletín Alerta de Información, mely az Interneten elérhető információs szolgáltatásokra, metakeresőkre és speciális keresőkre, adatbázisokra hívja fel a tanárok figyelmét a legkülönbözőbb szakterületeken. A tanuló szervezet koncepciójának megfelelően a könyvtár honlapjának menüjében folyamatosan nyomon követhetők a könyvtári egységek statisztikái.

Források:

Click to access Plan_Estrategico_Nuevo_agora.pdf

http://agora.ucv.cl/manual/
Dr. Luis Ahumada Figueroa, Mag. Atilio Bustos González. Modelo Ágora: Un modelo integrado de gestión del conocimiento, la información y el aprendizaje organizacional en bibliotecas universitarias. In: Acta Colombiana de Psicología. Número 11. Mayo 2004.