A nagy pingvinlázadás II. Technológia és társadalmi mozgalom

Miró Kiss Ida 2006.

TECHNOLÓGIA ÉS TÁRSADALMI MOZGALOM

A változások előidézésében az információs és kommunikációs technológiák térhódításának nagy a jelentősége, és ennek a lakosság is tudatában van. A UNDP 2004-es kutatásában többek között megkérdezték, hogy az intézmények közül melyek rendelkeznek a legnagyobb hatalommal. Az első helyre a kommunikációs eszközöket sorolták a megkérdezettek.

A chilei infokommunikációs politika alakulása

Az infokommunikáció jelentőségét a diktatúra első éveiben működő radikális neoliberális közgazdászok korán felismerték. A Közlekedési és Távközlési Minisztériumban már 1977-ben létrehozták a Telekommunikációs Titkárságot, amely azóta is a infokommunikációs fejlesztések állami irányítója. 1978-ban legfelsőbb szintű dekrétumban hirdették ki a Telekommunikációs Nemzeti Programot. 1982-ben elfogadták az Általános Telekommunikációs Törvényt, amely deregulálta a telekommunikáció területét, és bevezette a versenyt a szektorban. A helyi és helyközi állami vállalatokat társaságokká alakították, az árképzést felszabadították, és elrendelték a hálózatok összekapcsolhatóságát, ezzel lehetővé téve újabb piaci szereplők bekapcsolódását. A törvény szigorúan elkülönítette a szabályozási és a működtetési funkciókat. Nagy jelentősége volt az állami távközlési vállalatok, a Compañía de Telecomunicaciones de Chile S.A. y Empresa Nacional de Telecomunicaciones S.A. privatizációjának. 1988-ban megszületett a mobiltelefon szolgáltatás normáit meghatározó jogszabály, és megindult a 800 Mhz-es analóg szolgáltatás, és azután nem volt megállás. A mobiltelefon penetráció tavaly elérte a 71%-ot, a legmagasabb Latin-Amerikában. A jelzőszám értékelésekor vegyük figyelembe az adótornyok telepítésének nehézségeit a hatalmas lakatlan területek, nehéz domborzati viszonyok között.

Az internethozzáférés egyik alapkérdése az otthoni PC-ellátottság. 2005-ben a chilei háztartások 36,1%-a rendelkezett otthon személyi számítógéppel, és ezzel „egálban” van a magyarországi adatokkal. A lakosság 38%-a internethasználó, ezzel az ország Dél-Amerika éllovasa, az adat meghaladja a magyarországit. Emellett Chilében – szemben Magyarországgal – a nyilvános hozzáférési helyeknek is jelentős a szerepe. Ezek a hazai kereslet mellett a növekvő számú turistát is kiszolgálják. 2004-ben 1300 Infocentrum és Cybercafé működött (2006-ban bizonyára több), elsősorban kisvállalkozók üzemeltetik ezeket, sok helyen 24 órás nyitvatartással. Számos kávéház és vendéglő sarkában is megtaláljuk a szélessávú internettel felszerelt számítógépet, ami egyértelműen a piaci versenynek köszönhető.

Az internethálózatok kialakulása

 

Az első egyetemi hálózatot, a Reuna-t (Red Universitaria Nacional) 1991-ben hozták létre. Nonprofit vállalatként működött, 1996-ra a Reuna lett az ország legnagyobb internetszolgáltatója. 1997-ben a vállalatot 95%-ban eladták a CTC Internet Rt-nek, azért, hogy az akadémiai szférára koncentrálhassanak. Így jött létre 1998-ban a Reuna2, amely egész Latin-Amerika legnagyobb sávszélességű, leggyorsabb hálózata. Arica várostól Osorno-ig mintegy 3000 kilométer hosszú, 155 Mbps sebességű törzskábelt telepítettek, a még több mint 1000 kilométerrel délebbre lévő Punta Arenas-ig pedig műholdas összeköttetés szolgálja ki a régió egyetemeit. 2000-ben a latin-amerikai hálózatok közül elsőként kapcsolódott a Reuna az Internet2-höz.

Az iskolai hálózat kiépítését 1993-ban határozták el. Három régióra kiterjedő mintaprogramjuk során 100 államilag finanszírozott iskolát szereltek fel számítógépekkel, és kapcsoltak hálózatba. A Red Enlaces (kb. Kapcsolat-háló – mki.) növekedése akkor gyorsult fel, amikor a Chilei Telefontársaság, a CTC úgy döntött, hogy az ország valamennyi általános és középiskoláját ingyenes szélessávú hozzáféréssel látja el. Felhasználták a hálózatot az 1999-es tantervi reform bevezetésére, a tartalmak megosztására, módszertani segédletek eljuttatására, a sikeres kísérletek megismertetésére, és a közös projektek elősegítésére. A technikai és módszertani irányítást a régiók egyetemei végzik. 1996-ban a fővárostól több mint 500 kilométerre délre fekvő Temuco egyetemén alakult meg az Oktatási Informatikai Intézet (Instituto de Informática Educativa), mely a technikai ismeretek átadásának módszertana mellett az e-teaching, e-learning és az e-government kutatásával és fejlesztésével is foglalkozik.

 

Az évezred végén keletkezett kormányzati dokumentumok túllépnek a fizikai hozzáférés jelentőségének hangoztatásán, a tudástársadalom és tudásmenedzsment koncepcióját népszerűsítik. Valamennyi dokumentumban kulcsszó a tudástőke, az esélyteremtés és az esélyegyenlőség. Ricardo Lagos elnök 2000. május 21-én, a beiktatását követő századik napon mondott beszédének címe: Ofensiva Digital – Digitális Offenzíva.

 

NE HAGYJÁTOK, HOGY A SULI A DAGADT VITALICIO KEZÉBE KERÜLJÖN

A májusi, egész Chilére kiterjedő megmozdulások – iskolafoglalás, sztrájk, utcai demonstrációk, tárgyalások a középiskolások képviselői és a minisztérium között – az ország legrégebbi, híres állami gimnáziumából, az Instituto Nacional-ból indultak ki. Az alább idézett fórumbejegyzések az iskolai diákszervezeti választások idején, 2005 tavaszán születtek. Ebben a folyamatban kerültek a diákság élére az utóbb híressé vált vezetők.

http://www.ultraguest.com/new/1130190463/107

humanista

2005-10-24.

NE szavazzatok a 2-re

Elvtársaim, felhívlak titeket, hogy informálódjatok a 2-es lista felől, az a legrosszabb, főleg a rajta szereplő személyek miatt, ha sikerül győzniük, a hataloméhségüket fogjuk táplálni, ez az igazság, ennek a listának a tagjai a jövő korrupt politikusai, akik bemocskolják iskolánk nevét, kérlek, ne hagyjátok, hogy a suli a dagadt vitalicio kezébe kerüljön, őt csak a saját érdekei vezérlik tipikus múmia [jobboldali – mki]

NE szavazzatok a 2-re

Üdvözlet mindenkinek, aki a nacional javát akarja

 

(___O___ó)

2005-10-14.

Az a zigasság h egy faz e za zarc aki itt az észt osztya ráadásul már nem is jár ide, szal… mijen alapon jössz ide a szart kavarni a listák körül… a pasim az 1-es listán van, és ha facsa [fasiszta – mki] mit érdekel téged! Egy fac vagy és asse tudod mit beszélsz, mer fogalmad sincs mi történik… fikázod a listákat, és te, te mit teszel az iskoláért?… asszem hogy aki inteligens, nem haggya h egy idióta befojásojja egy faszkalap aki nem bírja elfogadni h pluralista politikai sokszinűség van!!…Kár, h az IN diákja vagy, az a zigasság h egy szarzsák vagy, aki bemocskolja az iskola nevét…

Szuper az 1, 2 és 3 lista!!!

Győzzön a jobbik!

A KÖZÉPISKOLÁSOK MEGMOZDULNAK

Az első santiagoi tüntetéseken, 2006. április 27-én, majd május 10-én a felvonulók az egyetemi felvételi vizsga ingyenességét követelték, és ingyenes, egész évre érvényes utazási bérletet. Felmerült a délutáni kötelező iskolai jelenlét eltörlése is. A fekete csuklyások, akiket már ismerhetünk a globálkritikai tüntetésekről, itt is megjelentek. A csendőrség vízágyúkkal és könnygázzal oszlatta szét a tömeget, és több mint 800 személyt, többségükben diákokat, vettek őrizetbe.

Fordulat történt, amikor a két híres iskola, az Instituto Nacional és a Liceo de Aplicación tanulói vették kezükbe az irányítást. Az egész országból az IN-be gyűltek a középiskolák képviselői, és szigorúan betartva a demokratikus játékszabályokat, megalkották követeléseik listáját. Az oktatási törvény hatályon kívül helyezését tették első helyre, másodikra pedig az oktatásirányítás és –ellenőrzés állami kézbe vételét. Az országban számos helyen elfoglalták az iskolákat, vagy sztrájkoltak. Zilic miniszter válaszul megszakította a tárgyalásokat. Bachelet egy interjúban kijelentette, ilyen nyomás alatt nem lehetséges tárgyalni.

Az elnök hatásköre ugyan széles, mégis, tekintetbe kell vennie a koaliciós pártok álláspontját is. Ezek pedig nem lelkesednek egyöntetűen a reformokért. A diákbérletek kérdésének megoldását nehezíti, hogy az autóbuszvonalak, sőt, sok esetben az egyes járművek is magánkézben vannak, nekik kell lenyelni a diákok utazásainak költségét. Emiatt közmondásos a sofőrök goromba viselkedése a diákokkal szemben.

Diákvezérek

A középiskolások országos szervezetének (ACES) választott szóvivői közül három is az Instituto Nacional diákja: Pablo Orellana, és a radikális Juan Carlos Herrera, másképpen Comandante Conejo, az elálló fogú „Nyúl Parancsnok”. A harmadik, Germán Westhoff a jobboldali UDI ifjúsági vezetője, határozottan szembenáll pártjával az oktatási reform kérdésében. A többi vezető is fővárosi. A legradikálisabb köztük María Jesús Sanjueza, „Joshu Tábornoknő”, aki az elegáns Providencia negyed egyik lányiskolájának tanulója, és a Kommunista Párt tagja. „Miss Pingvin”, Karina Delfino a legcsinosabb lány a vezetők közt, románca a jóképű César Valenzuelá-val elbájolta a médiát. Valenzuela a Szocialista Párt tagja. Valamennyien elhatárolódnak azoktól a gyanúsításoktól, hogy valamely külső politikai erő mozgatná őket. Egyikük sem szegény családból származik, politikai hátterük eltérő. Meglepték az egész társadalmat azzal, hogy elődeik, a kilencvenes évek ifjúságának hedonista értékrendje helyett a társadalmi szolidaritást választották.

Társadalmi támogatás

A közvéleménykutatási adatok szerint a társadalom teljes mellszélességgel támogatta az iskolások követeléseit. Melléjük álltak az egyetemisták, a tanárok és a szülők szervezetei, és több kormánypárti képviselő is. A kormány egyes kérdésekben engedett, de ezzel a fiatalok nem elégedtek meg. Május 30-án országos iskolai sztrájkot hirdettek, melyben 250 iskola tanulói, sőt, egyetemi tanárok és diákok vettek részt az egész ország területéről. Még a Húsvét sziget egyetlen líceuma is sztrájkolt. A tüntetéseken a csendőrség sok helyütt brutálisan lépett fel. A megbotránkozott közvéleménnyel szemben a belügyminiszter megvédte a csendőröket. Az elnök ellenben határozottan lépett: tíz csendőrtisztet azonnal lefokoztak, köztük a Különleges Erők két vezetőjét.

REFORM REFORM HÁTÁN

Másnapra megtört a jég: Bachelet elnök az országos rádióban és televízióban tartott beszédben bejelentette a „Az oktatás minőségi reformja” címet viselő programcsomagját. Ebben szerepel az Oktatási Minisztérium átszervezése, országos ellenőrző hivatal felállítása, a LOCE, az oktatási törvény reformja, mely szerint az államnak garantálnia kell valamennyi iskolában a minőségi oktatást, mely alkotmányos állampolgári joggá emelkedik. Félmillió tanuló részére ingyenebéd, jelentős összegek az iskolák berendezéseinek felújítására és cseréjére, a tanulók nyolcvan százaléka számára ingyenes egyetemi felvételi, a rászorulóknak ingyenes diákbérlet, és hasonló tételeket tartalmaz a programcsomag. Emellett Bachelet Elnöki Oktatásügyi Tanácsadó Bizottságot hozott létre, melyben a középiskolások képviselői hat helyet kaptak.

A közvélemény, és a diákok egy része elégedett volt, és kifáradt a megmozdulásokban. Meglepetésre a legradikálisabb vezetők visszautasították az elnöki programot, és június elején folytatódtak a zavargások. Az egység azonban megbomlott. Míg a kommunista Sanjueza és a radikális jobboldali Herrera (Nyúl Parancsnok) bizalmatlanul és ellenségesen fogadták a javaslatokat, a többségnek elege lett. A közvélemény is elpártolt a pingvinektől. Végül június 9-én a tanulók szóvivői bejelentették a megmozdulások befejezését.

UTÓIRAT

Az események során Bachelet elnök megvédte minisztereit, ám július 14-én a megmozdulások ügyében érintett három tárca vezetőjét, a belügy-, az oktatásügyi és a gazdasági minisztert csendben leváltotta. Az utóbbi harminc év legjelentősebb társadalmi mozgalmával az elemzők és a közvélemény szerint is a „pingvinek” beiratkoztak a történelembe.

 

FORRÁSOK

“Comandante Conejo” blogja:

http://comandanteconejo.spaces.msn.com/PersonalSpace.aspx

A fiú a megmozdulások egyik vezetője, a diákok szószólója volt. Az önironikus név jelentése: Nyuszi Parancsnok, ami a fiatalember kiálló fogaira utal (no meg a 60-as évek patetikus Che Guevara-rajongását is kifigurázza).

Az Instituto Nacional diákjainak fotónaplói:

http://www.fotolog.com/institutanos/

Az IN diákjainak informális fóruma:

http://www.ultraguest.com/view/1130190463/106

Indymedia Santiago:

http://santiago.indymedia.org/news/2005/06/34670_comment.php#34736

Nemzeti Fórum az egységes minőségi oktatási rendszerért

http://www.educacionparatodos.cl/

MINEDUC, Oktatási Minisztérium:

http://www.mineduc.cl/index.php?id_seccion=10&id_portal=1&id_contenido=2811

CONTRERAS, Dante y MACIAS, Víctor. DESIGUALDAD EDUCACIONAL EN CHILE: GEOGRAFIA Y DEPENDENCIA. . Cuad. econ.. [online]. dic. 2002, vol.39, no.118 [citado 10 Julio 2006], p.395-421. Disponible en la World Wide Web: <http://www.scielo.cl/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0717-68212002011800005&lng=es&nrm=iso&gt;. ISSN 0717-6821.

MESA REDONDA SOBRE EL TEMA “LA REFORMA EDUCATIVA: LECCIONES DE LA ECONOMIA DE LA EDUCACION. . Cuad. econ.. [online]. dic. 2002, vol.39, no.118 [citado 10 Julio 2006], p.297-307. Disponible en la World Wide Web: <http://www.scielo.cl/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0717-68212002011800002&lng=es&nrm=iso&gt;. ISSN 0717-6821.

Paro online: los secundarios se toman internet (Online sztrájk: a középiskolások elfoglalják az internetet): La Nación, 2006.05.29.

http://www.lanacion.cl/prontus_noticias/site/artic/20060529/pags/20060529155127.html

Movilización estudiantil de 2006 en Chile – Wikipedia

http://es.wikipedia.org/wiki/Movilizaci%C3%B3n_estudiantil_de_2006_en_Chile

Sajtószemle a középiskolás megmozdulások fogadtatásáról Joaquín Bruner szociológus-politológus blogján:

Junio 09, 2006. Movilización de estudiantes secundarios en Chile: selección de opiniones realizada por Gregory Elacqua

http://mt.educarchile.cl/mt/jjbrunner/archives/2006/06/movilizacion_de_estudiantes_se.html

Red Enlaces

http://www.enlaces.cl/

A Közlekedési és Távközlési Minisztérium távközlési titkársága:

http://www.subtel.cl/servlet/page?_pageid=61&_dad=portal30&_schema=PORTAL30

Gonzalo Tapia H. (Instituto de Informática Educativa) prezentációja az innovációról és az elektronikus kormányzásról (2000).

http://www.redcomunitaria.cl/seminario/seminaold/seminaold/seminario5/int5.htm

Cikkek a telekommunikációs szabályozásokról és beruházásokról Chilében:

http://topics.developmentgateway.org/ict/rc/BrowseContent.do~selectedRegions=87120?selectedRegions=87120&selectedRegions=87120

Foro Global sobre la Educación se reune en Santiago

J. J. Brunner blogja 2005. október 10.

http://mt.educarchile.cl/mt/jjbrunner/archives/2005/10/for_global_sobr.html

Ez a nemzetközi fórum 2005 októberében ráirányította a közvélemény figyelmét az oktatás kérdéseire

Mayo 30, 2006 Paro estudiantil y reforma educacional

J. J. Brunner blogja 2006. május 30.

http://mt.educarchile.cl/mt/jjbrunner/archives/2006/05/paro_estudiantil_y_reforma_edu.html

PNUD Informe de Desarrollo Humano 2004 (UNDP chilei iroda jelentése az emberi erőforrások fejlődéséről)

http://www.desarrollohumano.cl/extension.htm

A site-on a Jelentésen kívül számos szociológiai, közgazdasági tanulmány található

Transición a la democracia (Chile)

http://es.wikipedia.org/wiki/Transici%C3%B3n_chilena_a_la_democracia

Economía de Chile

http://es.wikipedia.org/wiki/Econom%C3%ADa_chilena

Centro de Estudios Publicos Chile

http://www.cepchile.cl/

COLOMA, Fernando y VIAL, Bernardita. DESEMPLEO E INACTIVIDAD JUVENIL EN CHILE. . Cuad. econ.. [online]. abr. 2003, vol.40, no.119 [citado 11 Julio 2006], p.149-171. Disponible en la World Wide Web: <http://www.scielo.cl/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0717-68212003011900005&lng=es&nrm=iso&gt;. ISSN 0717-6821.

Menos pobreza, más desigualdad

Pamela Caro, Marco Kremerman

Centro de Estudios para el Desarrollo de la Mujer (CEDEM), Fundación Terram

http://www.socialwatch.org/es/fichasPais/21.html