A szépségkirálynő esete a biogazdálkodással

Miró Kiss Ida riportja. Megjelent a Biokultúra 1999. február-márciusi számában.

A láma a bennfentesek felsőbbrendűségével tekint le az almot kapirgáló kamaszokra. Mellette vicuna a szomszéd ólban, virgonc disznók, odébb kócos borjú szopik. A fiúk olykor bizalmatlanul sandítanak a hátuk mögé, nem bíznak még az állatokban. A Santiagoban eszeveszetten robogó buszok és kocsik között érzik magukat otthon. Egyik-másik meg sem tudja különböztetni az Andok két legjellegzetesebb háziállatát egymástól. Ezt Julia Angelica, az újoncokat irányító végzős mondja. A hosszú fekete hajú, piros arcú lány egy veterán tornatanárnő határozottságával dirigálja a nála alig három évvel fiatalabb fiúkat. Láblógázva üldögél a szélkerék melletti padon, és a pirque-i agroökológiai iskoláról mesél.

A lázadó szépségkirálynő
A chilei gazdasági “csoda” alapja a kiváló klíma, a jó termőtalaj, a belterjes, iparszerű mezőgazdaság, állattenyésztés, és a nagyipari élelmiszerfeldolgozás. Chile az USA legnagyobb gyümölcs-zöldség beszállítója. Ennek a “csodának” az ára a természeti erőforrások felélése, a talaj kizsarolása, a nagyfokú környezetterhelés, a hegyoldalak és a tengerparti sekély vizek eróziója. Egyelőre nem sokan vannak tisztában azzal, mibe is kerül valójában a fejlődés, és a dél-amerikai viszonylatban kiemelkedő jólét. Közéjük tartozik Marianne Müller Prieto, a főváros, Santiago közelében működő agro-ökológiai szakközépiskola alapítója.

Marianne családja az európai származású elithez tartozik, ám nem fogadta el az osztályába tartozó lányok szokványos sorsát. Kései hippiként lázadt, véletlenül csöppent bele a szépségkirálynő-választásba. Magas, karcsú, szőke nő – Miss Chile 1978, – aki visszautasította a felkínált modellszerződéseket, és inkább elment szociális gondozónak. Foglalkozott alultáplált gyerekekkel, kábítószeresekkel, és fiatalkorú bűnözőkkel. Azonban az ökológia foglalkoztatta igazán. Részt vett a zöldek tiltakozó mozgalmaiban, ismertsége sokat segített az ügyek napvilágra hozásában. Kevesellte azonban a tiltakozást, így jutott arra a gondolatra, hogy a biogazdálkodás elterjesztésének szenteli magát.
1988-ban kezdte szervezni az iskolát, a nagybátyjától kapott négy hektáros gazdaságban. A pirque-i agro-ökológiai szakközépiskola 1999. márciusában kezdi meg tizedik tanévét.

A tangazdaság
Négy évfolyamon kétszázhúsz tanuló jár az iskolába. Felvételi beszélgetésen választják ki az újakat, akik a tanévkezdés előtt három hetet töltenek el a gazdaságban. Ez a tűzpróba – mondja Julia Angelica – , a tanulók fele városi, azért bénáznak. De majd belejönnek. Alig van lemorzsolódó, jó itt tanulni. Együtt dolgozunk a tanárokkal a gazdaságban, ezért más, jobb a kapcsolatunk, mint a szokványos iskolákban.
Szélkerék húzza a vizet az öntözéshez, itatáshoz. Öntözőbarázdákon vágunk át, miközben a látnivalókat mutogatja széles mozdulatokkal.
– Nem alkalmazunk szintetikus vegyszereket – tép le egy őszibarackot a gyümölcsösben – , az állatok főként a trágyatermelésre kellenek, mivel természetesen műtrágyát sem használunk. A trágyát a többi szerves hulladékkal együtt komposztáljuk, ez éppen elegendő tápanyagutánpótlást biztosít. Van gilisztahumusztelepünk is. A talaj tisztítását pedig vetés előtt a tyúkokra bízzuk. Hordozható, fából készült ketrecben és ólban laknak a baromfiak. Néhány nap alatt tökéletesen megtisztítják a talajt a kártevőktől és a gyommagvaktól. Ha elkészültek a “napszámosok”, fogjuk, és áttelepítjük őket a másik ágyásba.

A kert legtávolabbi sarkában van a bioméhes, az egyik tanár szeme fénye. Éppen ott tüsténkedik űrhajósnak beöltözve a kaptár körül, aztán büszkén mutogatja a kis feldolgozó műhelyt. Nem csak mézet termelnek, de fajtanemesítéssel is foglalkoznak, tanulván a néhány év előtti nagy baktériumos járvány tanulságaiból. A mézet, gyümölcsöt, zöldséget, a fűszer- és gyógynövénykert terményeit, a tojást, a tanárok, a tanulók veszik meg, és néhány környékbeli, aki “előfizet” a termékekre.

Az iskola
– Hagyományos iskolai környezetben nagyon nehéz ökológiát tanítani – mondja Miriam Quiroga Díaz, az iskola pedagógiai vezetője. – Nálunk a tanulók behozzák a tanterembe tapasztalataikat, és ezeket együtt megbeszéljük. A gyerekek más iskolákhoz képest itt szabadságban élnek. A közös cél, a közös tevékenység alakítja őket, de minket tanárokat is.
– Tudják-e majd alkalmazni a végzettek az itt-tanult, a megszokottól elütő módszereket?
– Volt tanulóink egy része, akik a családi gazdaságba térnek vissza dolgozni, igen. A többiek pedig aszerint, milyen beosztást kapnak. Államilag elismert mezőgazdasági technikusi oklevelet nyújtunk, tehát előbb-utóbb eljön az alkalom, hogy érvényesítsék az ökológiai szemléletet.

Miből….
Marianne Müller fő tevékenysége az iskola fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges pénz megszerzése. Pályázatok, tárgyalások, megbeszélések töltik ki a napja nagy részét.
– Az iskola ingyenes, tantervünket elfogadták, és így kapjuk a középiskolás tanulók után járó fejkvótát. Ez azonban a költségek 75%-át fedezi. A hiányzó részt “keresztapáknak” köszönhetjük, akik többek között ösztöndíjakat biztosítanak.

Egyre sürgetőbb a fejlesztés. Növekszik a tanulólétszám, újabb tantermekre és könyvtárszobára lenne szükségünk. A közismereti és a szaktárgyak mellett délutánonként szakkörökbe járnak a gyerekek, fotózással, színházzal, népművészettel foglalkoznak, ők szerkesztik az iskolarádiót, vásárokat és rodeókat szerveznek.

Saját tanulóink mellett elemi iskolás csoportokat is fogadunk, akik a tanév során többször is eljönnek ide, és kicsiben saját tevékenységükön keresztül megtapasztalják helyüket az élet körforgásában. Búzát vetnek, a magot megőrlik, kenyeret sütnek. A tanárutánpótlással nincs gondunk. Tanárjelöltek dolgoznak velünk.
-Honnan van ereje az iskola fenntartásához szükséges sziszifuszi munkához?
-Úgy érzem, megtaláltam valódi feladatomat a világban. Nem elég ijesztő adatokkal bombázni az embereket. Rá kell ébresztenünk őket, hogy részei a természetnek, hogy kölcsönösen függünk egymástól. Ehhez ad lehetőséget az iskola.

Agora program: tudásmenedzsment az egyetemi könyvtárban

Miró Kiss Ida 2006. (Megjelent az ITTK 2006. augusztusi Infinit Hírlevelében.)

VERSENY A FELSŐOKTATÁSBAN

Az új idők új szelei Dél-Amerikából is fújnak, mégpedig nem csak a teniszben vagy a salsatanfolyamokon. A jelentős részben privát felsőoktatásban a verseny kikényszeríti, hogy az egyetemek rendszeres időközönként „végigszenvedjék” az akreditációs folyamatok, átvilágítások keserveit, és egyre színvonalasabb ajánlatokkal vonzzák magukhoz a demográfiai okokból növekvő számú hallgatókat.

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉLLOVASA CHILE

A latin-amerikai kontinensen az információs társadalom fejlődését tekintve Chile viszi a prímet, az internet penetrációs mutatók meghaladják a magyarországiakat. Ám a fejlődés messze túlmutat a technikai hozzáférésen. A fejlesztési, esélyegyenlőségi és az oktatási politikákban is előkelő helye van az információs és tudástársadalom fejlesztésének.

Az ügy jelentőségével kapcsolatban a különböző pártok és kormányok között a kezdetek óta egyetértés van. A diktatúra évei alatt a piac felszabadítását célzó törvények megalkotására helyezték a hangsúlyt, a demokratikus kormányok pedig a hozzáférési esélyek növelését tartották szem előtt. Lagos elnök 2000-es milleniumi beszédének a címe Digitális offenzíva volt. Michelle Bachelet jelenlegi elnök sem mulasztotta el megemlíteni a témát a beiktatását követő századik napon tartott beszédében, idén júniusban. (Talán a diákmegmozdulások ihletésére, melyek túlnyomórészt az Interneten szerveződtek.)

Az Oktatási Minisztérium által irányított MECESUP 2 program arra szolgál, hogy a tudástársadalom századának nevezett XXI. század kihívásaira, az általa indukált változásokra felkészítse a felsőoktatást, és végeredményben a tudás alapú gazdaságba átvezesse a társadalmat.

AZ EGYETEMEKÉ A FŐSZEREP

A szolgáltatásban, tartalomfejlesztésben és a digitális írástudás terjesztésében az egyetemek kapták a főszerepet. Az első egyetemi hálózatot, a Reuna-t (Red Universitaria Nacional) 1991-ben hozták létre. Nonprofit vállalatként működött, 1996-ra a Reuna lett az ország legnagyobb internetszolgáltatója. 1997-ben a vállalatot 95%-ban eladták a CTC Internet Rt-nek, azért, hogy az akadémiai szférára koncentrálhassanak. Így jött létre 1998-ban a Reuna2, amely egész Latin-Amerika legnagyobb sávszélességű, leggyorsabb hálózata.

Az infokommunikációs eszközök felhasználásának éllovasai a santiagoi Chilei Egyetem, az ország legtekintélyesebb intézménye, valamint a Valparaisoi Pápai Katolikus Egyetem, amelynek Könyvtári Rendszere az egész latin-amerikai földrészen mintául szolgál az egyetemi könyvtáraknak.

AGORA PROGRAM

A fejlesztést 1995-ben kezdték meg, a főkönyvtáros, Atilio Bustos, valamint az egyetem egyik pszichológia tanára, Dr. Luis Ahumada Figueroa lahumada@ucv.cl vezetésével. Ötéves szakaszokra bontva tervezték meg az integrált könyvtári fejlesztést, melynek során figyelembe vették az információ- és tudásmenedzsment, a szervezetszociológia, oktatáspszichológia és az ergonómia szempontjait is.

Az első etapban, 1995-től dinamikusan növekedni kezdett az olvasók és a könyvtári egységek száma, ugyanakkor a papír-alapú beszerzéseké ugyanolyan arányban csökkent, mint ahogyan a digitalizált állomány növekedett. 1996-tól, a virtuális könyvtár megalapításától kezdve 2000-ig csaknem felére csökkent az előfizetett papír-alapú folyóiratok száma (668-ról 385-re), ugyanakkor 6495-ről 9712-re nőtt a könyvtárban hozzáférhető elektronikus folyóiratok száma. A könyvtári rendszert részben decentralizálták, a nagy karok könyvtárait megerősítették, a kisebb, specializált könyvtárak számát csökkentették. Jelenleg a fejlesztés harmadik etapjában járnak.

A PUCV könyvtárosai imigyen fogalmazzák meg a Könyvtári Rendszer 2005-2010-es Stratégiai Tervében újabb feladataikat: lehetővé tenni az egyetemi közösség termékeny találkozását az emberiség által létrehozott tudással, elősegíteni az információkhoz való hozzáférés és az információ felhasználásához szükséges készségek kifejlesztését azokban, akik ezt igénylik, továbbá olyan virtuális és valóságos tereket hozni létre, amelyek optimális feltételeket nyújtanak a tanuláshoz.

AZ EGYÉN MINT TUDÁSHORDOZÓ

Megújított küldetésnyilatkozatukban leszögezik: az elmúlt évtizedben felismertük az Internet jelentőségét. Ma arra kell ráébrednünk, hogy a tudás jelentős részét személyek hordozzák, anélkül, hogy tudásuk feltétlenül dokumentumokban is megtestesülne. Ha a könyvtáros nem csupán raktári adminisztrátornak tekinti önmagát, hanem a tudás átadás és -generálás aktív résztvevőjének, akkor ezt a jelenséget nem hagyhatja figyelmen kívül. Ezért rendszeresen szerveznek személyes találkozókat jelentős kutatókkal, tanárokkal a könyvtárban.

AZ IGAZI TUDÁS

A tudás elsajátításának teljes folyamatában az egyetemi könyvtár szerepe felfogásuk szerint több, mint a kötelező olvasmányok kellő számú példányban való biztosítása. Az igazi tudáshoz az intellektuális gazdagodás is hozzátartozik. Bustos és Ahumada víziójában értelmiségiek nevelése áll a középpontban, és ebben a folyamatban az elhivatott és felkészült könyvtárosok is fontos szerepet játszanak. Mindemellett az intelligens könyvtár nem csak a technikai lehetőségeket használja ki maradéktalanul, de mint intézmény, képes a folyamatos önreflexióra, tanuló szervezetként funkcionál.

A vízió legmeglepőbb eleme a „játékos könyvtár”, a „Biblioteca lúdica”. Az egyetemi könyvtár használói a tudással való találkozást ne csak haszonelvűen éljék meg, hanem annak belső értékéért is. Élvezzék a tanulás, a kutatás folyamatát, kapjon teret spontán kíváncsiságuk, érdeklődésük is. Szokatlan fogalom a „kellemes könyvtár” is, amelynek kialakítása szintén a 2005-2010-es harmadik fejlesztési szakasz feladata. A PUCV könyvtárosai arra törekszenek, hogy az intézmény kedvet ébresszen a reális és virtuális tereiben való tartózkodásra. A könyvtárhasználat folyamatainak átvilágítását követően megszüntetik a tapasztalt akadályokat.

A FEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN

A könyvtárfejlesztést pályázatok segítségével finanszírozzák, és szorosan együttműködnek a rektorátus tanulmányi osztályával. Az imigyen átalakult könyvtár szintén átalakult könyvtárosai igényt tartanak arra is, hogy részt vegyenek az információs politikák kidolgozásában.

A könyvtár fizikai terében véghezvitt változtatások során a már említett összevonások és decentralizálás mellett más újdonságokat is bevezettek. Valamennyi kari könyvtárban kialakítottak 3-6 fő befogadására alkalmas kabineteket, a diákok kiscsoportos önálló tanulásának elősegítésére, melyekben hagyományos táblák és asztalok találhatók. Ez a lehetőség nagyon népszerű a diákok között, jóelőre le kell foglalni a kis szobákat. A legnagyobb karok 6-12 fős videotékáiban egyénileg és csoportosan lehet videókat és DVD-ket használni a tanuláshoz.

A négy legnagyobb karon 12 fő befogadására alkalmas zeneszobákat is kialakítottak azoknak, akik zenehallgatás közben szeretnek tanulni, vagy egyszerűen csak zenét szeretnének (fejhallgatón) hallgatni. A klasszikus és népzene mellett popzene is található a gyűjteményben.

A könyveket valamennyi, az egyetemhez tartozó könyvtárból az egyetemi intraneten előre meg lehet rendelni, és a helyi könyvtárban átvenni. A kiolvasott könyveket a könyvtári nyitvatartástól függetlenül folyamatosan el lehet helyezni a valamennyi karon megtalálható, e célra kialakított dobozokban.

CYBERTESIS

A virtuális tér elektronikus gyűjteményeiben természetesen megtalálhatók az alaptantárgyak, mind a 46 szak, a posztgraduális és doktori képzések kötelező olvasmányai. A PUCV könyvtári filozófiájának megfelelően ugyanezen képzések során előállított új, vagy újszerű tudás termékeit, a szakdolgozatokat és doktori disszertációkat is gyűjtik és közreadják.

A Cybertesis programot a Montreali Egyetem, a Lyon2 Egyetem és a PUCV kezdeményezte, jelenleg hat chilei, nyolc más latin-amerikai, nyolc USA-beli, és hat katalán egyetem vesz részt benne az alapítókon kívül. A Cybertesis adatbázisában jól kereshetően indexálva megtalálhatók a résztvevő egyetemeken keletkezett dolgozatok, melyek belső értékük mellett az adott egyetem oktatási színvonalát is jelzik és összehasonlíthatóvá teszik a nemzetközi szakmai közösség számára.

A szokásos adatbázisok mellett (például First Search, British Library) a PUCV virtuális könyvtárában megtalálható a Scielo nevű regionális latin-amerikai adatbázis, melyet a résztvevő államok finanszíroznak. A Scielo fenntartásában aktív szerepet játszik a PUCV könyvtári rendszere, saját hozzájárulásuk a könyvtár „koronaékszere”, büszkesége, az Electronic Journal of Biotechnology.

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRI INTERFÉSZ

A virtuális könyvtár kezelő felülete a Biblioteca Ágora, mely az oktatáshoz szükséges tananyagokhoz nyújt kényelmes hozzáférést. A dokumentumok szakok és tantárgyak szerint vannak mappákba rendezve. A tanárok rugalmasan állíthatják össze az egyes szakok, tanulócsoportok aktuális tansegédleteit saját didaktikai felfogásuknak megfelelően.

A diákokat kereső motor segíti a saját aktuális tanulnivalójuk kilistázásában, online adhatják be a dolgozataikat, és teszteket tölthetnek ki, tehát a fizikai jelenlét és a távoktatás-távtanulás tetszés szerint kombinálható. A tanárok részére a Barcelonai Egyetemmel együttműködve hipertextuális segédkönyvet dolgoztak ki, a didaktikai-módszertani innováció elősegítésére. A lineárisan is olvasható dokumentum első részében az infokommunikációs eszközök egyetemi oktatásban játszott szerepének elméleti kereteit szintetizálják. A második részben lépésről lépésre bemutatják, miként lehet felépíteni a hipertextuális tananyagot, és irányítani a tanulást a virtuális térben.

TANULÓ SZERVEZET

A tanárokat segíti a havonta megjelenő Boletín Alerta de Información, mely az Interneten elérhető információs szolgáltatásokra, metakeresőkre és speciális keresőkre, adatbázisokra hívja fel a tanárok figyelmét a legkülönbözőbb szakterületeken. A tanuló szervezet koncepciójának megfelelően a könyvtár honlapjának menüjében folyamatosan nyomon követhetők a könyvtári egységek statisztikái.

Források:

Click to access Plan_Estrategico_Nuevo_agora.pdf

http://agora.ucv.cl/manual/
Dr. Luis Ahumada Figueroa, Mag. Atilio Bustos González. Modelo Ágora: Un modelo integrado de gestión del conocimiento, la información y el aprendizaje organizacional en bibliotecas universitarias. In: Acta Colombiana de Psicología. Número 11. Mayo 2004.

A nagy pingvinlázadás II. Technológia és társadalmi mozgalom

Miró Kiss Ida 2006.

TECHNOLÓGIA ÉS TÁRSADALMI MOZGALOM

A változások előidézésében az információs és kommunikációs technológiák térhódításának nagy a jelentősége, és ennek a lakosság is tudatában van. A UNDP 2004-es kutatásában többek között megkérdezték, hogy az intézmények közül melyek rendelkeznek a legnagyobb hatalommal. Az első helyre a kommunikációs eszközöket sorolták a megkérdezettek.

A chilei infokommunikációs politika alakulása

Az infokommunikáció jelentőségét a diktatúra első éveiben működő radikális neoliberális közgazdászok korán felismerték. A Közlekedési és Távközlési Minisztériumban már 1977-ben létrehozták a Telekommunikációs Titkárságot, amely azóta is a infokommunikációs fejlesztések állami irányítója. 1978-ban legfelsőbb szintű dekrétumban hirdették ki a Telekommunikációs Nemzeti Programot. 1982-ben elfogadták az Általános Telekommunikációs Törvényt, amely deregulálta a telekommunikáció területét, és bevezette a versenyt a szektorban. A helyi és helyközi állami vállalatokat társaságokká alakították, az árképzést felszabadították, és elrendelték a hálózatok összekapcsolhatóságát, ezzel lehetővé téve újabb piaci szereplők bekapcsolódását. A törvény szigorúan elkülönítette a szabályozási és a működtetési funkciókat. Nagy jelentősége volt az állami távközlési vállalatok, a Compañía de Telecomunicaciones de Chile S.A. y Empresa Nacional de Telecomunicaciones S.A. privatizációjának. 1988-ban megszületett a mobiltelefon szolgáltatás normáit meghatározó jogszabály, és megindult a 800 Mhz-es analóg szolgáltatás, és azután nem volt megállás. A mobiltelefon penetráció tavaly elérte a 71%-ot, a legmagasabb Latin-Amerikában. A jelzőszám értékelésekor vegyük figyelembe az adótornyok telepítésének nehézségeit a hatalmas lakatlan területek, nehéz domborzati viszonyok között.

Az internethozzáférés egyik alapkérdése az otthoni PC-ellátottság. 2005-ben a chilei háztartások 36,1%-a rendelkezett otthon személyi számítógéppel, és ezzel „egálban” van a magyarországi adatokkal. A lakosság 38%-a internethasználó, ezzel az ország Dél-Amerika éllovasa, az adat meghaladja a magyarországit. Emellett Chilében – szemben Magyarországgal – a nyilvános hozzáférési helyeknek is jelentős a szerepe. Ezek a hazai kereslet mellett a növekvő számú turistát is kiszolgálják. 2004-ben 1300 Infocentrum és Cybercafé működött (2006-ban bizonyára több), elsősorban kisvállalkozók üzemeltetik ezeket, sok helyen 24 órás nyitvatartással. Számos kávéház és vendéglő sarkában is megtaláljuk a szélessávú internettel felszerelt számítógépet, ami egyértelműen a piaci versenynek köszönhető.

Az internethálózatok kialakulása

 

Az első egyetemi hálózatot, a Reuna-t (Red Universitaria Nacional) 1991-ben hozták létre. Nonprofit vállalatként működött, 1996-ra a Reuna lett az ország legnagyobb internetszolgáltatója. 1997-ben a vállalatot 95%-ban eladták a CTC Internet Rt-nek, azért, hogy az akadémiai szférára koncentrálhassanak. Így jött létre 1998-ban a Reuna2, amely egész Latin-Amerika legnagyobb sávszélességű, leggyorsabb hálózata. Arica várostól Osorno-ig mintegy 3000 kilométer hosszú, 155 Mbps sebességű törzskábelt telepítettek, a még több mint 1000 kilométerrel délebbre lévő Punta Arenas-ig pedig műholdas összeköttetés szolgálja ki a régió egyetemeit. 2000-ben a latin-amerikai hálózatok közül elsőként kapcsolódott a Reuna az Internet2-höz.

Az iskolai hálózat kiépítését 1993-ban határozták el. Három régióra kiterjedő mintaprogramjuk során 100 államilag finanszírozott iskolát szereltek fel számítógépekkel, és kapcsoltak hálózatba. A Red Enlaces (kb. Kapcsolat-háló – mki.) növekedése akkor gyorsult fel, amikor a Chilei Telefontársaság, a CTC úgy döntött, hogy az ország valamennyi általános és középiskoláját ingyenes szélessávú hozzáféréssel látja el. Felhasználták a hálózatot az 1999-es tantervi reform bevezetésére, a tartalmak megosztására, módszertani segédletek eljuttatására, a sikeres kísérletek megismertetésére, és a közös projektek elősegítésére. A technikai és módszertani irányítást a régiók egyetemei végzik. 1996-ban a fővárostól több mint 500 kilométerre délre fekvő Temuco egyetemén alakult meg az Oktatási Informatikai Intézet (Instituto de Informática Educativa), mely a technikai ismeretek átadásának módszertana mellett az e-teaching, e-learning és az e-government kutatásával és fejlesztésével is foglalkozik.

 

Az évezred végén keletkezett kormányzati dokumentumok túllépnek a fizikai hozzáférés jelentőségének hangoztatásán, a tudástársadalom és tudásmenedzsment koncepcióját népszerűsítik. Valamennyi dokumentumban kulcsszó a tudástőke, az esélyteremtés és az esélyegyenlőség. Ricardo Lagos elnök 2000. május 21-én, a beiktatását követő századik napon mondott beszédének címe: Ofensiva Digital – Digitális Offenzíva.

 

NE HAGYJÁTOK, HOGY A SULI A DAGADT VITALICIO KEZÉBE KERÜLJÖN

A májusi, egész Chilére kiterjedő megmozdulások – iskolafoglalás, sztrájk, utcai demonstrációk, tárgyalások a középiskolások képviselői és a minisztérium között – az ország legrégebbi, híres állami gimnáziumából, az Instituto Nacional-ból indultak ki. Az alább idézett fórumbejegyzések az iskolai diákszervezeti választások idején, 2005 tavaszán születtek. Ebben a folyamatban kerültek a diákság élére az utóbb híressé vált vezetők.

http://www.ultraguest.com/new/1130190463/107

humanista

2005-10-24.

NE szavazzatok a 2-re

Elvtársaim, felhívlak titeket, hogy informálódjatok a 2-es lista felől, az a legrosszabb, főleg a rajta szereplő személyek miatt, ha sikerül győzniük, a hataloméhségüket fogjuk táplálni, ez az igazság, ennek a listának a tagjai a jövő korrupt politikusai, akik bemocskolják iskolánk nevét, kérlek, ne hagyjátok, hogy a suli a dagadt vitalicio kezébe kerüljön, őt csak a saját érdekei vezérlik tipikus múmia [jobboldali – mki]

NE szavazzatok a 2-re

Üdvözlet mindenkinek, aki a nacional javát akarja

 

(___O___ó)

2005-10-14.

Az a zigasság h egy faz e za zarc aki itt az észt osztya ráadásul már nem is jár ide, szal… mijen alapon jössz ide a szart kavarni a listák körül… a pasim az 1-es listán van, és ha facsa [fasiszta – mki] mit érdekel téged! Egy fac vagy és asse tudod mit beszélsz, mer fogalmad sincs mi történik… fikázod a listákat, és te, te mit teszel az iskoláért?… asszem hogy aki inteligens, nem haggya h egy idióta befojásojja egy faszkalap aki nem bírja elfogadni h pluralista politikai sokszinűség van!!…Kár, h az IN diákja vagy, az a zigasság h egy szarzsák vagy, aki bemocskolja az iskola nevét…

Szuper az 1, 2 és 3 lista!!!

Győzzön a jobbik!

A KÖZÉPISKOLÁSOK MEGMOZDULNAK

Az első santiagoi tüntetéseken, 2006. április 27-én, majd május 10-én a felvonulók az egyetemi felvételi vizsga ingyenességét követelték, és ingyenes, egész évre érvényes utazási bérletet. Felmerült a délutáni kötelező iskolai jelenlét eltörlése is. A fekete csuklyások, akiket már ismerhetünk a globálkritikai tüntetésekről, itt is megjelentek. A csendőrség vízágyúkkal és könnygázzal oszlatta szét a tömeget, és több mint 800 személyt, többségükben diákokat, vettek őrizetbe.

Fordulat történt, amikor a két híres iskola, az Instituto Nacional és a Liceo de Aplicación tanulói vették kezükbe az irányítást. Az egész országból az IN-be gyűltek a középiskolák képviselői, és szigorúan betartva a demokratikus játékszabályokat, megalkották követeléseik listáját. Az oktatási törvény hatályon kívül helyezését tették első helyre, másodikra pedig az oktatásirányítás és –ellenőrzés állami kézbe vételét. Az országban számos helyen elfoglalták az iskolákat, vagy sztrájkoltak. Zilic miniszter válaszul megszakította a tárgyalásokat. Bachelet egy interjúban kijelentette, ilyen nyomás alatt nem lehetséges tárgyalni.

Az elnök hatásköre ugyan széles, mégis, tekintetbe kell vennie a koaliciós pártok álláspontját is. Ezek pedig nem lelkesednek egyöntetűen a reformokért. A diákbérletek kérdésének megoldását nehezíti, hogy az autóbuszvonalak, sőt, sok esetben az egyes járművek is magánkézben vannak, nekik kell lenyelni a diákok utazásainak költségét. Emiatt közmondásos a sofőrök goromba viselkedése a diákokkal szemben.

Diákvezérek

A középiskolások országos szervezetének (ACES) választott szóvivői közül három is az Instituto Nacional diákja: Pablo Orellana, és a radikális Juan Carlos Herrera, másképpen Comandante Conejo, az elálló fogú „Nyúl Parancsnok”. A harmadik, Germán Westhoff a jobboldali UDI ifjúsági vezetője, határozottan szembenáll pártjával az oktatási reform kérdésében. A többi vezető is fővárosi. A legradikálisabb köztük María Jesús Sanjueza, „Joshu Tábornoknő”, aki az elegáns Providencia negyed egyik lányiskolájának tanulója, és a Kommunista Párt tagja. „Miss Pingvin”, Karina Delfino a legcsinosabb lány a vezetők közt, románca a jóképű César Valenzuelá-val elbájolta a médiát. Valenzuela a Szocialista Párt tagja. Valamennyien elhatárolódnak azoktól a gyanúsításoktól, hogy valamely külső politikai erő mozgatná őket. Egyikük sem szegény családból származik, politikai hátterük eltérő. Meglepték az egész társadalmat azzal, hogy elődeik, a kilencvenes évek ifjúságának hedonista értékrendje helyett a társadalmi szolidaritást választották.

Társadalmi támogatás

A közvéleménykutatási adatok szerint a társadalom teljes mellszélességgel támogatta az iskolások követeléseit. Melléjük álltak az egyetemisták, a tanárok és a szülők szervezetei, és több kormánypárti képviselő is. A kormány egyes kérdésekben engedett, de ezzel a fiatalok nem elégedtek meg. Május 30-án országos iskolai sztrájkot hirdettek, melyben 250 iskola tanulói, sőt, egyetemi tanárok és diákok vettek részt az egész ország területéről. Még a Húsvét sziget egyetlen líceuma is sztrájkolt. A tüntetéseken a csendőrség sok helyütt brutálisan lépett fel. A megbotránkozott közvéleménnyel szemben a belügyminiszter megvédte a csendőröket. Az elnök ellenben határozottan lépett: tíz csendőrtisztet azonnal lefokoztak, köztük a Különleges Erők két vezetőjét.

REFORM REFORM HÁTÁN

Másnapra megtört a jég: Bachelet elnök az országos rádióban és televízióban tartott beszédben bejelentette a „Az oktatás minőségi reformja” címet viselő programcsomagját. Ebben szerepel az Oktatási Minisztérium átszervezése, országos ellenőrző hivatal felállítása, a LOCE, az oktatási törvény reformja, mely szerint az államnak garantálnia kell valamennyi iskolában a minőségi oktatást, mely alkotmányos állampolgári joggá emelkedik. Félmillió tanuló részére ingyenebéd, jelentős összegek az iskolák berendezéseinek felújítására és cseréjére, a tanulók nyolcvan százaléka számára ingyenes egyetemi felvételi, a rászorulóknak ingyenes diákbérlet, és hasonló tételeket tartalmaz a programcsomag. Emellett Bachelet Elnöki Oktatásügyi Tanácsadó Bizottságot hozott létre, melyben a középiskolások képviselői hat helyet kaptak.

A közvélemény, és a diákok egy része elégedett volt, és kifáradt a megmozdulásokban. Meglepetésre a legradikálisabb vezetők visszautasították az elnöki programot, és június elején folytatódtak a zavargások. Az egység azonban megbomlott. Míg a kommunista Sanjueza és a radikális jobboldali Herrera (Nyúl Parancsnok) bizalmatlanul és ellenségesen fogadták a javaslatokat, a többségnek elege lett. A közvélemény is elpártolt a pingvinektől. Végül június 9-én a tanulók szóvivői bejelentették a megmozdulások befejezését.

UTÓIRAT

Az események során Bachelet elnök megvédte minisztereit, ám július 14-én a megmozdulások ügyében érintett három tárca vezetőjét, a belügy-, az oktatásügyi és a gazdasági minisztert csendben leváltotta. Az utóbbi harminc év legjelentősebb társadalmi mozgalmával az elemzők és a közvélemény szerint is a „pingvinek” beiratkoztak a történelembe.

 

FORRÁSOK

“Comandante Conejo” blogja:

http://comandanteconejo.spaces.msn.com/PersonalSpace.aspx

A fiú a megmozdulások egyik vezetője, a diákok szószólója volt. Az önironikus név jelentése: Nyuszi Parancsnok, ami a fiatalember kiálló fogaira utal (no meg a 60-as évek patetikus Che Guevara-rajongását is kifigurázza).

Az Instituto Nacional diákjainak fotónaplói:

http://www.fotolog.com/institutanos/

Az IN diákjainak informális fóruma:

http://www.ultraguest.com/view/1130190463/106

Indymedia Santiago:

http://santiago.indymedia.org/news/2005/06/34670_comment.php#34736

Nemzeti Fórum az egységes minőségi oktatási rendszerért

http://www.educacionparatodos.cl/

MINEDUC, Oktatási Minisztérium:

http://www.mineduc.cl/index.php?id_seccion=10&id_portal=1&id_contenido=2811

CONTRERAS, Dante y MACIAS, Víctor. DESIGUALDAD EDUCACIONAL EN CHILE: GEOGRAFIA Y DEPENDENCIA. . Cuad. econ.. [online]. dic. 2002, vol.39, no.118 [citado 10 Julio 2006], p.395-421. Disponible en la World Wide Web: <http://www.scielo.cl/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0717-68212002011800005&lng=es&nrm=iso&gt;. ISSN 0717-6821.

MESA REDONDA SOBRE EL TEMA “LA REFORMA EDUCATIVA: LECCIONES DE LA ECONOMIA DE LA EDUCACION. . Cuad. econ.. [online]. dic. 2002, vol.39, no.118 [citado 10 Julio 2006], p.297-307. Disponible en la World Wide Web: <http://www.scielo.cl/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0717-68212002011800002&lng=es&nrm=iso&gt;. ISSN 0717-6821.

Paro online: los secundarios se toman internet (Online sztrájk: a középiskolások elfoglalják az internetet): La Nación, 2006.05.29.

http://www.lanacion.cl/prontus_noticias/site/artic/20060529/pags/20060529155127.html

Movilización estudiantil de 2006 en Chile – Wikipedia

http://es.wikipedia.org/wiki/Movilizaci%C3%B3n_estudiantil_de_2006_en_Chile

Sajtószemle a középiskolás megmozdulások fogadtatásáról Joaquín Bruner szociológus-politológus blogján:

Junio 09, 2006. Movilización de estudiantes secundarios en Chile: selección de opiniones realizada por Gregory Elacqua

http://mt.educarchile.cl/mt/jjbrunner/archives/2006/06/movilizacion_de_estudiantes_se.html

Red Enlaces

http://www.enlaces.cl/

A Közlekedési és Távközlési Minisztérium távközlési titkársága:

http://www.subtel.cl/servlet/page?_pageid=61&_dad=portal30&_schema=PORTAL30

Gonzalo Tapia H. (Instituto de Informática Educativa) prezentációja az innovációról és az elektronikus kormányzásról (2000).

http://www.redcomunitaria.cl/seminario/seminaold/seminaold/seminario5/int5.htm

Cikkek a telekommunikációs szabályozásokról és beruházásokról Chilében:

http://topics.developmentgateway.org/ict/rc/BrowseContent.do~selectedRegions=87120?selectedRegions=87120&selectedRegions=87120

Foro Global sobre la Educación se reune en Santiago

J. J. Brunner blogja 2005. október 10.

http://mt.educarchile.cl/mt/jjbrunner/archives/2005/10/for_global_sobr.html

Ez a nemzetközi fórum 2005 októberében ráirányította a közvélemény figyelmét az oktatás kérdéseire

Mayo 30, 2006 Paro estudiantil y reforma educacional

J. J. Brunner blogja 2006. május 30.

http://mt.educarchile.cl/mt/jjbrunner/archives/2006/05/paro_estudiantil_y_reforma_edu.html

PNUD Informe de Desarrollo Humano 2004 (UNDP chilei iroda jelentése az emberi erőforrások fejlődéséről)

http://www.desarrollohumano.cl/extension.htm

A site-on a Jelentésen kívül számos szociológiai, közgazdasági tanulmány található

Transición a la democracia (Chile)

http://es.wikipedia.org/wiki/Transici%C3%B3n_chilena_a_la_democracia

Economía de Chile

http://es.wikipedia.org/wiki/Econom%C3%ADa_chilena

Centro de Estudios Publicos Chile

http://www.cepchile.cl/

COLOMA, Fernando y VIAL, Bernardita. DESEMPLEO E INACTIVIDAD JUVENIL EN CHILE. . Cuad. econ.. [online]. abr. 2003, vol.40, no.119 [citado 11 Julio 2006], p.149-171. Disponible en la World Wide Web: <http://www.scielo.cl/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0717-68212003011900005&lng=es&nrm=iso&gt;. ISSN 0717-6821.

Menos pobreza, más desigualdad

Pamela Caro, Marco Kremerman

Centro de Estudios para el Desarrollo de la Mujer (CEDEM), Fundación Terram

http://www.socialwatch.org/es/fichasPais/21.html

A nagy pingvinlázadás I. Az Internetgeneráció színre lép

Miró Kiss Ida 2006.

Forró őszt élt át a februárban hivatalba lépett chilei kormány. Új szereplők jelentkeztek az országos politikában. A tizenhat éve egyfolytában hatalmon lévő balközép koalició, a Concertación egyre-másra elégedetlen társadalmi csoportokkal találja magát szemben. Mapuche indiánok éhségsztrájkolnak, a szakszervezeti szövetség, a CUT május 1-i felvonulása erőszakba torkollik, és bejelentették igényüket a felnőtt politikai részvételre a középiskolások, akiket fekete-fehér egyenruhájuk után a népnyelv pingvineknek nevez.

A gitáros trubadúrok helyét Chilében elfoglalták a médiasztárok. A TVO magántelevízió hetente kétszer sugározza „Pingvinek akcióban” című vitaműsorát, melyben négy diákvezér vitázik a fiatalokat érintő kérdésekről szakértőkkel.

A HELYZET JAVUL, AZ ELÉGEDETLENSÉG NŐ

 

A Concertación koalició sikeresen levezényelte a diktatúrából a demokráciába való átmenetet. A demokratikus intézmények működnek. A szegénységi küszöb alatt élők aránya 15 év alatt a felére csökkent. Az IMF éppen a napokban simogatta meg a buksit, bár szóvá tette, hogy a jövedelmi különbségek még mindig nagyon nagyok. A nökedési ráta 6%. Az egy főre eső GDP 11,300 US $. Az élelmiszer- és iparcikkek ára a magyarral nagyjából megegyező, miközben a lakhatási költségek a hazainak mintegy a felét teszik ki. A bérek hasonlóak, vagy magasabbak a magyarországiaknál. Mi sem könnyebb, mint lakáshoz jutni, a városokban pezseg a kulturális élet, az egyetemeken a világ legjobb szakemberei tartanak szemináriumokat, minden sarkon telefon- és internetszalonok találhatók.

Bátor új generáció

A mapuchék a tőlük korábban különféle piszkos trükkökkel elbitorolt területeket követelik vissza, a dolgozók képviselői az államháztartási többlet elköltésébe szólnának bele. A bűncselekmények áldozatai jobb közbiztonságot, az iskolások pedig oktatási reformokat követelnek.

A középiskolai diákság eme történelmi felbuzdulásának voltak előzményei. 2001-ben az Ifjúsági Parlament szervezett országos iskolai és egyetemi sztrájkot, és a diákokat az utcára is kivitte azért, hogy a kormány finanszírozza a tömegközlekedési diákbérleteket. Az Instituto Nacional diákjai 2005-ben elfoglalták az iskola főépületét, melyet a fórumokon oly mély keserűséggel és gyűlölettel emlegetett igazgató, Letelier privatizálni kívánt.

A 2006 május-júniusi megmozdulások példátlanul széleskörűek voltak, az északi Arica várostól a déli Punta Arenas-ig terjedtek. E két város távolsága nagyjából a Madrid-Moszkva távolságnak felel meg.

A helyi mozgósításról elsősorban a városi önkormányzati és civil honlapok fórumainak bejegyzéseiből értesülhetünk. Az egyes iskolák diákjainak bejelentései, szolidaritási nyilatkozatok, jótanácsok az egész, de főleg a spanyol nyelvű világból, a helyi városvezetéssel folytatott tárgyalások – a mozgalom minden aspektusa követhető az interneten.

A közvéleménykutatási adatok megerősítik az interneten szerzett benyomásokat, a társadalom teljes mellszélességgel támogatta az iskolások követeléseit, mindaddig, amíg azokat reálisnak és jogosnak tartotta. Melléjük álltak az egyetemisták, a tanárok és a szülők szervezetei.

Milyen az az oktatási rendszer, amelynek „termékei” képesek megoldani egy az egész országra kiterjedő demonstráció-sorozat szervezését, megfogalmazni követeléseiket és konszenzust teremteni, kezelni a médiát, kemény tárgyalásokkal elérni, hogy követeléseik többségét az ugyancsak keménységéről ismert Bachelet elnök elfogadja?

AZ OKTATÁS-IPAR ÉS TERMÉKEI

Gustavo Pinochet a diktatúra utolsó napján hagyta jóvá a jelenleg érvényben lévő oktatási törvényt. Az Oktatási Minisztérium funkciója ennek értelmében mindössze a szabályozásra korlátozódik.

A „LOCE” az oktatást a szabad piac szellemében szervezi meg, az oktatási intézményeket teljes mértékben piaci szereplőknek tekinti. Háromféle finanszírozási módot jelöl meg: a kizárólag állami fenntartású iskolákat, melyeket a helyi önkormányzatok az állami fejkvótából és saját hozzájárulásukból tartanak fenn, az állami fejkvótát igénybe vevő és egyúttal tandíjat szedő magániskolákat, beleértve a profitorientáltakat is, és az állami szubvenciót mellőző privát intézményeket. Iskolát bárki alapíthat, nem szükséges hozzáértését bizonyítania. Az iskolák működésével kapcsolatos minden ügyet a helyi önkormányzatokra bíz, így az önkormányzati tulajdonú intézmények társfinanszírozását is.

 

 

2357 magániskolára mindössze 38 revizor jut az Oktatási Minisztériumban. Munkájuk nyomán tavaly félmilliárd forintnak megfelelő összeget fizettek vissza az iskolatulajdonosok. Ez csak a jéghegy csúcsa, úgy becsülik, hogy évente mintegy két és fél milliárd forintnak megfelelő összeget nyelnek le különféle elszámolási trükkökkel a magániskolák tulajdonosai.

A tisztán liberális iskolapolitika következtében az iskolarendszeren belül olyan egyenlőtlenségek keletkeztek, illetve a meglévők felerősödtek, amelyek világosan megmutatkoznak a chilei iskolások teljesítményében. A PISA, valamint a matematikai készséget ellenőrző TIMMS tesztben a chilei tanulók átlageredménye az országok rangsora vége felé kullog. A legjobb teljesítményt – nem meglepő módon – az állam által szubvencionált, tandíjas magániskolák tanulói nyújtják. Az átlag nem az iskolán belüli, hanem az iskolák közötti eltérésekből áll össze, ami az esélyegyenlőtlenség, és a szegregáció legfőbb mutatója.

 

JOBB TÖRVÉNYT, TÖBB PÉNZT

A demokratikus átmenet során hamarosan kiderült, hogy egyrészt az oktatási rendszer működését szabályozó törvényi kereteket meg kell változtatni, másrészt növelni kell a ráfordításokat. A különböző oktatási reformbizottságok valamennyien az esélyegyenlőtlenségek mérséklésére buzdították a törvényhozókat. A Concertación balközép koalició idején, 1994 és 2006 között a közoktatásra költött összegek megháromszorozódtak.

 

A reform egyik jószándékú intézkedése elrendelte a középiskolában is az egész napos tanítást. Így szándékoztak lehetőséget nyújtani a különféle felzárkóztató és tehetséggondozó tevékenységekre.

Az oktatás színvonala az állami finanszírozású iskolákban azonban mindennek ellenére romlott, hiszen a szegényebb városnegyedek és települések intézményei a folyamatosan emelkedő fejkvóták ellenére sem jutottak elegendő forráshoz, szemben a jómódú önkormányzatok tanintézeteivel, melyeknek színvonalas fenntartására a helyi adókból tudnak elegendő forrást biztosítani. A piaci logika követése tehát voltaképpen az elit poziciójának megtartását érte el. A társadalom és a gazdaság kulcspoziciói néhány elit magángimnázium és –egyetem öregdiákjainak kezében vannak. Az ország termelő kapacitásainak többsége mindössze húsz család kezében összpontosul. A neoliberális ihletésű oktatási törvény tehát a valóságban nem a piaci versenyt segíti elő, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartását és újratermelését.

Terjeszkednek bizonyos laikus vallásos szervezetek, így az Opus Dei, melyek újabb és újabb iskoláikban az állami fejkvóta mellé saját forrásaikat, és egyes nagyvállalatok szponzorációját is odateszik. Céljuk a laicizálódás folyamatának lefékezése.

 

Már a kilencvenes években világos volt az oktatáskutatók számára, hogy a törvényt meg kell változtatni ahhoz, hogy a helyzet javuljon. A Concertación már 1994-ben megindította az óvatos oktatási reformot. A törvényhez azonban nem nyúltak a baloldali politikusok. Mire ez a nagy óvatoskodás?

PINOCHET ÖRÖKSÉGE

Pinochet tábornok gondoskodott arról, hogy befolyása megmaradjon. Saját magát, a szenátus tagjainak egyharmadával együtt örökös szenátornak tette meg, biztosítva szavazattöbbségét a kétharmados törvények esetén is. A puccsista fegyveres erőkön belül fennmaradt a jogfolytonosság. Az átmenet éveiben a chileiek sokára szoktak újból hozzá a nyílt beszédhez, a politikai erők fél szemmel folyton a katonákra sandítottak. Ebben a miliőben nem csoda, ha az oktatási reform retorikája óvatoskodó, és minduntalan a nemzetközi szervezetek elvárásaira hivatkozik.

 

ELMÚLT A LAPÍTÁS KORA

A helyzet azonban megváltozott. Pinochet 1998, londoni letartóztatása óta canossát jár.  Sorra-rendre derülnek ki disznóságai, idén év elején felmerült, hogy drogüzletekkel is növelte vagyonát. Ügyvédei úgy mentették meg a bíróság elé állítástól, hogy beszámíthatatlannak nyilváníttatták az agg diktátort.

A fegyveres erők és a társadalom megbékélését Michelle Bachelet hozta tető alá a mostanit megelőző kormányzati ciklus során, hadügyminiszterként. Bachelet apja egyike volt azoknak a katonai vezetőknek, akik nem álltak át a puccsistákhoz 1973-ban. Saját bajtársai kínozták meg, aminek következtében szívrohamban meghalt. Feleségét és lányát megerőszakolták, megkínozták. Michelle Bacheletnek lett volna oka gyűlölni a katonai vezetést, azonban ehelyett empátiája és politikai tehetsége segítségével miniszterként elérte, hogy a hadsereg vezetői deklarálják a demokrácia intézményeinek tiszteletét, és helyreálljon a társadalom és a hadsereg közti bizalom. Ez a politikai teljesítmény vezette arra a példátlanul népszerű szocialista elnököt, Ricardo Lagost, hogy utódjaként Bachelet-et jelölje meg, akit jelentős többséggel 2006. január végén meg is választottak Chile új elnökének.

Bachelet retorikájában a kulcsszó az esélyegyenlőség, a választási kampányban radikális oktatási reformot ígért. Változás kell – ez az érzés egyre erősebb a társadalomban. Az átmenetnek vége, a demokrácia megszilárdult.

A chilei mentalitásban bekövetkezett változásokat a szociológiai felmérések is igazolják. A konfliktuskezelés kívánatos módjára vonatkozó kérdésre 2001-ben a válaszolók 70%-a azt mondta, hogy jobb a konfliktusokat elkerülni, nehogy megnövekedjenek, 2004-ben már csak 56% osztotta ezt a nézetet. Ugyanígy, azt az állítást, hogy a konfliktusokat célszerű láthatóvá tenni, hogy kezelni lehessen, a kérdezettek 28%-a fogadta el 2001-ben, míg 2004-ben 42%. (UNDP chilei országos felmérése).